Amikor Milton megírt egy szonettet, úgy írta meg, mintha ettől az egyetlen szonettől függne az élete. Egyetlen szonettet sem szabadna más lelkiállapotban megírni. Lehet, hogy egy epigramma szalmaszál csupán, de olyan szalmaszál kellene, hogy legyen, amelybe a haldokló költő belekapaszkodik.